You are here

Tények és számadatok (ESENER)

Az EU-OSHA új és újonnan megjelenő kockázatokról szóló európai vállalati felmérése (ESENER) széles körben vizsgálja, hogyan kezelik a munkáltatók a biztonsági és egészségügyi kockázatokat az európai munkahelyeken.

Európa-szerte több ezer vállalkozás és szervezet képviselője válaszol az ESENER-kérdőívekre, amelyek különösen az alábbiakkal foglalkoznak:

  • Általános munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatok és kezelésük
  • Pszichoszociális kockázatok, például stressz, megfélemlítés és zaklatás
  • A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítással kapcsolatos intézkedéseket elősegítő és akadályozó tényezők
  • A munkavállalók bevonása a munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe

A 2014-es felmérés még az elsőnél is részletesebb és szélesebb körű volt: a mintanagyságot másfélszeresére növelték, három országban pedig tovább bővítették az országos mintát. Az ESENER-2-ben most először az 5–10 főt foglalkoztató mikrovállalkozások és a mezőgazdasági vállalkozások is helyet kaptak.

  • Rendszeresen és főként belső munkatársak által végzett munkahelyi kockázatértékelés

    Úgy tűnik, hogy az érték együtt nő az intézmények méretével, mivel a nagyobb intézmények között magasabb azoknak az aránya, ahol a kockázatértékelést elsősorban belső személyzet végzi.

    Ebből semmilyen következtetés nem vonható le az értékelések minőségéről, de elvileg, valamint azzal a feltételezéssel élve, hogy a munkát irányítók képesek a leghatékonyabban kontroll alatt tartani a kockázatokat, minden vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy csupán saját személyzetét felhasználva alapvető kockázatértékelést végezzen.

    Rendszeresen végzett munkahelyi kockázatértékelés országonkéntNagyítás ikon
  • Rendszeresen végzett munkahelyi kockázatértékelés

    Az ESENER-2 eredményeiből megállapítható, hogy az EU 28 tagállamában az intézmények 77%-a végez rendszeres kockázatértékelést. Amint az várható volt, az eredmény pozitív korrelációt mutat az intézmények méretével.

    Az ESENER-2 szerinti abszolút kockázatértékelési szintek bizonyos mértékben valószínűleg túlbecsült adatok. Az ilyen típusú mérési hiba minden felmérésben előfordul, de az ESENER-2 arra törekedett, hogy minimálisra szorítsa annak hatásait. Legfontosabb tényezőként maga a módszertan garantálja, hogy a mért szintek lehetővé tegyék az országok közötti érvényes összehasonlítást, valamint a más változókhoz képest történő elemzést, amelyek a felmérés fő céljai.

    További tudnivalók

    Kattintson a nagyításraNagyítás ikon
  • A rendszeres kockázatértékelés elmaradásának okai

    A rendszeres kockázatértékelés elmaradásának okaiként főként azt jelölték meg, hogy a kockázatok és veszélyek már ismertek (83%), és hogy nincsenek jelentős problémák (80%).

    Érdekes módon a legkisebb mérettartományokba eső intézmények a nagyobbakhoz képest ritkábban jelezték, hogy az eljárás túl megterhelő lenne: Az 5–9 főt foglalkoztató intézmények között 22% ez az arány, míg a 250 főnél többet foglalkoztatóknál 31%.

    Kattintson a nagyításraNagyítás ikon
  • Indokok arra, hogy foglalkozzanak a munkavédelemmel

    Az EU 28 tagállamában az intézmények 85%-a a jogszabályi kötelezettségek teljesítését nevezte meg fő oknak.

    Enyhe pozitív korreláció látható az intézmények méretével, az ágazatok között viszont nincsenek jelentős eltérések. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos intézkedések második legfontosabb mozgatórugója az alkalmazottak vagy képviselőik elvárásainak teljesítése (79%).

    Kattintson a nagyításraNagyítás ikon
  • A munkavédelem kezelésének fő nehézségei

    Az intézményméret szerinti eredményekből az derül ki, hogy a legkisebb intézmények gyakrabban említik a jogi kötelezettségek összetettségét és a papírmunkát, mint a nagyobb intézmények.

    Ezzel szemben az ismerethiányt (mind a munkatársak, mind a vezetés körében) kifejezetten a legnagyobb méretű intézményeknél említik, ami meglehetősen érdekes eredmény, mivel azt jelzi, hogy a kedvező munkahelyi biztonsági kultúra fenntartása a vállalkozás méretének növekedésével nehézkessé válhat.

    Kattintson a nagyításraNagyítás ikon
  • A létesítményben jelen lévő kockázati tényezők

    A leggyakrabban azonosított kockázati tényező a problémás ügyfelek, diákok és betegek kezelése (az intézmények 58%-a az EU 28 tagállamában). A második helyen a fárasztó vagy fájdalmas testhelyzetek (56%), a harmadikon pedig az ismétlődő kéz- és karmozdulatok (52%) állnak.

    A társadalmi változások jelen összefüggései között az ESENER-2 eredményei a szolgáltatási ágazat további növekedését mutatják.

    Kattintson a nagyításraNagyítás ikon
  • A két leggyakoribb kockázati tényező

    A gépek vagy kéziszerszámok okozta baleset a leggyakrabban említett kockázati tényező az építőiparban, a hulladékgazdálkodási ágazatban, a víz- és áramellátási ágazatban (az intézmények 82%-a az EU 28 tagállamában az ágazaton belül), a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban (78%), valamint a feldolgozóiparban (77%).

    Az oktatásban, a humánegészségügyben és szociális ellátásban (75%), valamint a kereskedelemben, a szállításban, az élelmiszeriparban és vendéglátóiparban, valamint a szabadidős szolgáltatásoknál (62%) a leggyakrabban említett kockázati tényező a problémás ügyfelek, betegek, diákok stb. kezelése.

    Kattintson a nagyításraNagyítás ikon