SESAME

„A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása a mikro- és kisvállalkozásokban (2014–2018)” elnevezésű, nagyszabású EU-OSHA-projekt célja az volt, hogy feltárja a szakpolitikákkal, stratégiákkal és gyakorlati megoldásokkal kapcsolatos, siker szempontjából kulcsfontosságú tényezőket, amelyek révén javítható a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a mikro- és kisvállalkozásokban.

Mit árul el a kutatás a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről?

A projekt első szakasza feltárta azoknak a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kihívásoknak a mértékét, amelyekkel a mikro- és kisvállalkozásoknak szembe kell nézniük Európa-szerte, illetve néhány olyan tényezőt, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem gyenge kezeléséhez ezekben a vállalkozásokban. A Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi környezet és intézkedések az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál címet viselő szakirodalmi áttekintés „általános és többrétű erőforráshiányra” mutat rá, amely eredményeként a mikro- és kisvállalkozások tekintélyes része „a költségelőnyökre fókuszáló stratégiákat” alkalmaz. Az ilyen társaságok fő jellemzője a rossz gazdasági helyzet, a gazdasági fennmaradással kapcsolatos aggodalom, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó beruházások hiánya, a vezetők hiányos ismeretei, tudatossága és kompetenciái, illetve szemléletmódjuk és prioritásaik, amelyekben a munkahelyi biztonság és egészségvédelem háttérbe szorul.

A munkahelyi álláspont

A mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szemléletmódját és gyakorlatát 360, munkavállalókkal és tulajdonosokkal/vezetőkkel folytatott mélyinterjú során sikerült feltárni. A gyakran megfigyelt szemléletmódok között szerepelt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem felé irányuló erős reaktív megközelítés, továbbá az a felfogás, miszerint a „józan ész” alkalmazása elegendő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedésnek számít, illetve az a meggyőződés, hogy a kockázat „hozzátartozik a munkához”. Ugyanakkor sikerült jó gyakorlatokra vonatkozó példákat is találni.

Olvassa el a Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a munkahelyi nézőpont című jelentést!

Léteznek olyan jó gyakorlatok, amelyekre építeni tudunk?

Európa-szerte különféle példákat találhatunk az olyan sikeres munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakpolitikákra, stratégiákra és eszközökre, amelyek a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét célozzák meg. Több mint 40 ilyen beavatkozást ír le részletesen a Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a politikától a gyakorlatig – a jó gyakorlatok leírása című publikáció.

A jó példák további feltárására azért került sor – pozitív hatásuk és átültethetőségük széles körű potenciálja mellett –, hogy megállapítást nyerjen, „mi az, ami működik, kinek és milyen körülmények között”.

Olvassa el A politikától a gyakorlatig: a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét támogató szakpolitikák, stratégiák, programok és intézkedések című jelentést, amely megvizsgálja a mikro- és kisvállalkozásokkal együtt dolgozó közvetítők tapasztalatait is.

Hogyan biztosíthatjuk, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szakpolitikák és beavatkozások elérjék a mikro- és kisvállalkozásokat?

A projekt átfogó megállapításait kielemeztük, hogy bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmazzunk meg a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását célzó hatékonyabb szakpolitikai programok és beavatkozások kialakítása céljából. Biztonság és egészségvédelem az EU-beli mikro- és kisvállalkozásoknál: a hároméves SESAME projektre vonatkozó végső jelentés a következők fontosságára hívja fel a figyelmet:

• minden kulcsfontosságú szabályozási szereplő bevonása;
• hatósági ellenőrzések fokozása;
• fenntartható, könnyen alkalmazható és elsajátítható megoldások kínálata;
• a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jobb integrálása az ágazatspecifikus oktatási rendszerekbe;
• a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek bevonása olyan szakpolitikák kidolgozásába, amelyek elérhetik a mikro- és kisvállalkozásokat;
• az ellátási láncra vonatkozó jobb intézkedések.