Online interactive Risk Assessment
Az információtechnológia és az internethasználat fejlődése nyomán számos interaktív eszköz jön létre, amelyek segítik a munkahelyi kockázatok értékelését. Tekintettel azokra a nehézségekre, amelyekkel a mikro- és kisvállalkozások (mkv-k) szembesülnek a munkahelyi kockázatok megelőzése terén, az EU-OSHA azokra az ezen új technológiák által kínált lehetőségekre összpontosít, amelyekkel segíteni lehet valamennyi mkv-t a kockázatmegelőzési erőfeszítéseikben.
Az OiRA (illetve bármely interaktív kockázatértékelési eszköz) tekintetében felmerülő főbb segítő és akadályozó tényezőket az alábbiakban vesszük sorra.
Az OiRA segítő tényezői
A kockázatértékelési eszközök új generációja: könnyen hozzáférhető, könnyen használható, ingyenes a végfelhasználók számára
A mikro- és kisvállalkozásokat célzó valamennyi projekt vagy rendszer esetében fontos, hogy igazodjanak azok szükségleteihez – ne legyenek se túl bonyolultak, se túl drágák (lehetőség szerint legyenek ingyenesek). Folyamatosak az erőfeszítések annak érdekében, hogy az ágazatspecifikus OiRA-eszközök könnyen hozzáférhetőek legyenek, felhasználóbarát legyen a működésük, és egyszerűek maradjanak. A cél az, hogy azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek soha nem értékelték a kockázatokat, vagy sosem tették azt szisztematikus és strukturált módon, meg tudják tenni az első lépéseket ebben az irányban. Az OiRA-eszközök sikerének előfeltétele a könnyű hozzáférhetőség, a könnyű használat és az ingyenesség.
Egyszerűbb terjesztés az interneten keresztül
Az OiRA rengeteg vállalathoz juttatható el anélkül, hogy foglalkozni kellene a nyomtatáshoz és a papíralapú dokumentumok kiküldéséhez kapcsolódó költségekkel és korlátokkal.
Folyamatosan fejlődő tartalom
Az OiRA könnyen és azonnal módosítható a jogszabályi változások vagy újabb bevált gyakorlatok, új folyamatok és hasonlók beépítése érdekében, biztosítva ezáltal, hogy az eszközök mindig naprakészek legyenek.
Az eszközök tartalmát a különböző végfelhasználókhoz is hozzá lehet igazítani. Az OiRA-eszközök fejlesztői dönthetnek úgy, hogy kezdetben az ágazaton belüli legnagyobb kockázatokra összpontosítanak, majd idővel újabb modulokat és új információkat illesztenek be. A rendszeres frissítések révén az eszköz tartalma az évek során teljesebbé tehető.
Didaktikai dimenzió
Intuitív navigáció, oktatási tartalmak, a saját ritmusban való munkavégzés és (az adatmentési rendszereknek köszönhetően) a munka megszakításának lehetősége – az OiRA ezen jellemzői lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy munkájuk során lépésről lépésre iránymutatást kapjanak.
Az OiRA lépésenkénti megközelítést javasol a veszélyek azonosításától a dokumentált kockázatértékelésig. A végfelhasználókat, akik korábban esetleg még soha nem végeztek kockázatértékelést, a rendszer végigvezeti a folyamaton, az első lépéstől kezdve (a kockázat azonosítása) az utolsóig (cselekvési terv készítése/dokumentált kockázatértékelés végzése).
Az OiRA emellett a következő célokra is használható:
az ismeretek és a tájékozottság növelése (pl. a valamely ágazaton belüli egyedi kockázatok szemléltetésével vagy annak bemutatásával, hogy miként készül a kockázatértékelés)
képzések, különösen szakképzések megvalósítása; a jövőbeni szakemberek (fodrászok, kamionsofőrök, pékek stb.) számára – az adott eszközbe belépve és a különböző modulokon és lépéseken végignavigálva – be lehet mutatni az ágazatukban felmerülő főbb kockázatokat és a kockázatértékelés elvégzésének módját.
Az OiRA-eszközök ösztönzik és képessé teszik a mikro- és kisvállalkozásokat arra, hogy házon belül vagy önállóbban kezeljék a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését. Emellett világossá teszik, hogy amennyiben nincs házon belül elegendő kapacitás valamely konkrét kockázat vagy munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jellegű probléma megfelelő kezeléséhez, egy munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó szakemberhez kell fordulni.
Platform egyéb információforrások eléréséhez
Az OiRA-eszközök platformként is szolgálnak, amely linkeken, videókon és fényképeken keresztül információk és dokumentumok széles skáláját teszi könnyen elérhetővé a végfelhasználók számára, köztük az alábbiakat:
jogszabályok
iránymutatások
bevált gyakorlati példák
ismertetők, brosúrák és jelentések
Lehetőség az eszközök alkalmazásának nyomon követésére
Azáltal, hogy ezek az eszközök online elérhetők, alkalmazásuk statisztikailag nyomon követhető. Adatvédelmi okokból és az OiRA-ban érdekelt felek döntései nyomán az eszközök tartalmára (a végfelhasználók által közölt információkra) vonatkozóan nem készülnek statisztikák. Az OiRA-ra vonatkozó statisztikák általánosabb kérdésekre fókuszálnak, ideértve például a létrehozott OiRA-fiókok számát, az elvégzett kockázatértékelések mennyiségét és az elkészült cselekvési tervek számát. Ezek a végfelhasználóktól gyűjtött információk az évek során lehetővé teszik az OiRA-eszközök fejlesztését (a használhatóság, egyszerűség stb. tekintetében), valamint annak értékelését, hogy használják-e az eszközöket és eljutnak-e azok a megcélzott felhasználókhoz, azaz a mikro- és kisvállalkozásokhoz.
Az OiRA akadályozó tényezői
A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel (kockázatértékeléssel) kapcsolatos tudatosság hiánya a mikro- és kisvállalkozásoknál
A rendszeres kockázatértékeléseket nem végző szervezetek elsősorban azzal indokolják ezt a mulasztást, hogy a kockázatok és a veszélyek már ismertek (a vállalkozások 83%-a), és nincsenek jelentős problémák (80%) (az ESENER-2, az EU-OSHA új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló második európai vállalati felmérésének adatai szerint). Ezek az eredmények a felmérésben részt vevő munkahelyeknek csupán 24%-ára vonatkoznak, de felvetik a kérdést, hogy vajon ezek a vállalkozások, különösen a legkisebbek valóban kevesebb problémával szembesülnek-e, vagy egyszerűen kevésbé vannak tudatában a munkahelyi kockázatoknak.
A kockázatmegelőzés nem elsődleges cél vagy problémakör a mikro- és kisvállalkozások számára
Mivel az mkv-k rendelkezésére álló erőforrások szűkösek, és a tulajdonosok vállalkozásuk gazdasági fennmaradását tartják szem előtt, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem számos mkv esetében kevés figyelmet kap és nem minősül prioritásnak. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem megfelelő kezelését akadályozó tényezők közé tartoznak a következők:
sok mkv esetében a rossz gazdasági helyzet és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi infrastruktúrára fordítható források alacsony szintje
az mkv-k tulajdonos-vezetőinek munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel, illetve a vonatkozó hatósági előírásokkal kapcsolatos hiányzó ismeretei, tudatossága és kompetenciái
számos mkv korlátozott kapacitása ügyeinek szisztematikus irányítására (általánosságban véve)
nehézségek az mkv-k elérésével kapcsolatban (első lépés), valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szisztematikusabb és strukturáltabb kezeléséhez szükséges intézkedésekről való meggyőzésük, illetve azok megtételére való ösztönzésük tekintetében (második lépés).